A fenntartható fejlődés egyik legkritikusabb eleme a nyersanyag-használat optimalizálása és a hulladék minimalizálása.
| SZERZŐ: Tran Thanh An Anna
Az elmúlt években a körforgásos gazdaság fogalma világszerte egyre nagyobb figyelmet kapott, ugyanakkor a gyakorlatban tényleges előrelépés csak korlátozottan történt. A Circle Economy 2024-es jelentése szerint a globális gazdaság körforgásossági mutatója mindössze 7,2%, szemben a 2018-as 9,1%-kal, ami 21%-os relatív visszaesést jelent.
Riasztó adatok: anyagból hulladék
A hulladéktermelés és az anyagfelhasználás növekedési üteme is riasztó: az elmúlt öt év során több mint 500 gigatonna anyagot használtunk fel globálisan, ami az emberiség 1900 óta elfogyasztott összes anyagának 28%-át teszi ki. Ennek tükrében elkerülhetetlenné válik egy olyan gazdasági modellre történő átállás, amelyben a termékek életciklusa meghosszabbodik, a hulladék értékes nyersanyaggá válik, és az újrahasznosítás nem kötelezettség, hanem gazdasági érdek.
Körforgásosság számokban
A Circularity Gap Report 2024 által javasolt három pillér – tőke felszabadítása, határozott politikai keretek kialakítása, valamint készségfejlesztés – kulcsszerepet játszhat abban, hogy a körforgásos gazdaság ne csupán elméleti koncepció maradjon, hanem gyakorlati valósággá váljon. A tőke mozgósítása nélkül a technológiai innovációk, az újrahasznosítási infrastruktúra vagy a digitális nyomonkövetési rendszerek nem fejlődhetnek megfelelő ütemben. A határozott politikai keretek segítik a piaci szereplőket abban, hogy hosszú távú fenntarthatósági stratégiákat alakítsanak ki, a készségfejlesztés pedig garantálja, hogy a munkaerő felkészülten és motiváltan tudjon részt venni az átmenetben.
Versenyképesség ÉS fenntarthatóság
A siker kulcsa az összehangolt cselekvés: világszerte egyre több ország és vállalat ismeri fel, hogy a gazdasági versenyképesség és a fenntarthatóság nem egymást kizáró célok. Európa ebből a szempontból kiemelkedő: az EU fenntartható terméktervezési direktívái segítik a termékek hosszabb élettartamú, javítható és mérhető hatású kialakítását, miközben az EU Green Deal keretében meghatározott célok a teljes ökoszisztéma átformálását vetítik előre. Az olyan szabályozások, mint a Csomagolási és Csomagolási Hulladékról szóló rendelet (PPWR), valamint a Critical Raw Materials Act nemcsak célokat határoznak meg, hanem kvótákat, határidőket és támogatási rendszereket is, amelyek valós hatással vannak az ipar jövőjére.
Jógyakorlatok, eredmények
A vállalati szektorban is figyelemre méltó eredmények születtek. A Siemens zéró hulladék programja 70%-os hulladékcsökkenést és évi több mint egymillió dolláros megtakarítást eredményezett. A Google 23 adatközpontja közül 7 már elérte a zéró hulladéklerakó célt, és 2014 óta több mint 4,5 milló kilogramm élelmiszer-hulladékot tartott távol a lerakóktól. A Nike a körkörös dizájn elveit építi be termékfejlesztési folyamataiba, így törekedve az alapanyag-használat minimalizálására.
Javíthatóság
Jelentős előrelépés tapasztalható a termékek javíthatósága terén is. Franciaország 2021-ben bevezette a javíthatósági indexet, amely 1-től 10-ig értékeli az elektronikai eszközök javíthatóságát, felkészítve ezzel mind a fogyasztókat, mind a gyártókat a fenntarthatóbb termékhasználatra. Innovatív példa Gabriel Kay brit diák Osiris nevű moduláris vízforralója, amelyet a felhasználók saját kezüleg is javíthatnak.
Helyi megoldások a fenntartható gazdálkodásban
A hulladék minimalizálása és az anyagkörforgás helyi szinten is megvalósítható. San Jose városa 74%-os hulladékeltérítési arányt ért el, miközben Belgiumban, Leuven városában az építőipari hulladék újrahasznosításával valódi városi bányászat alakult ki. Ezek a példák megmutatják, hogy a fenntartható gazdálkodás nemcsak elv, hanem gyakorlati lehetőség.
A körforgásos gazdaság nem csupán környezetvédelmi, hanem gazdasági érdek is. A hulladék nem elkerülhetetlen, hanem egy rosszul tervezett rendszer terméke. Ahogy az Ellen MacArthur Alapítvány fogalmaz: „a jövő gazdasága nem a hulladéktermelésen, hanem az értékmegőrzésen alapul.”